Egy kis bevezető

Az Árpád-ház uralkodói többszáz éven keresztül irányították a Magyar Királyságot (vagy előtte a Magyar Fejedelemséget), hogy aztán férfiágon 1301. január 14-én (az egyébként egyesek szerint vitatottan Árpád-házi) III. András halálával véget is érjen a regnálásuk.

Ezzel azonban korántsem ért véget az Árpád-ház története, hiszen korábban külföldre került hercegnők vagy a törvénytelen gyermekek miatt évszázadokon keresztül csörgedezett (és csörgedezik) tovább a magyar királyi vér.  Mindeközben olyan váratlan nevekre bukkanhatunk, mint amilyen Szép Fülöp francia király, V. Károly német-római császár vagy akár II. Erzsébet brit királynő. Aztán szegről-végről fél (vagy talán egész) Európában leszármazottak ültek/ülnek a trónon …

Mert hát lehet eközben arról beszélni, hogy ők már nem “valódi” leszármazottak, hiszen csak a nagyon kis százalékban a magyar uralkodók leszármazottai, de azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi is van akkor, ha a magyar trónon ülő királyokat nézzük.

A királyok döntő többsége nem magyar nőt vett feleségül, hanem (jellemzően) külföldi hercegnőt (a fenti térképről kiderül p. honnan is), így a gyermekeik már csak 50%-os arányban viszik tovább a ‘magyar’ géneket, s az unokák már csak 25%-ban, a dédunokák csak 12,5%-ban…

Miben is különbözik ez attól, hogy egy magyar hercegnő (pl. II. András lánya – Jolánta) férjhez megy, s gyereket szül. Az ő gyerekei 50%-ban ‘magyarok’, az unokái 25%-ban ‘magyarok’, a dédunokák pedig 12.5%-ban ‘magyarok’ … eléggé hasonló a sor.

Persze vannak esetek, amikor a származás vitatott, ekkor a legvalószínűbb esetet vesszük/vehetjük alapul.

A külföldre került magyar hercegnők közül van néhány, aki nagyon sokat tett azért, hogy az Árpád-ház (leányágon) továbbra is fennmaradjon. Közöttük talán Szent László magyar király leánya, Szent Piroska bizánci császárné a legismertebb, akinek házasságából összesen nyolc gyermek született, akik közül Manuel bizánci császár is lett - ők mindannyian továbbvitték a vérvonalat.

Szintén eléggé ismert II. András Aragóniába került leánya, Jolánta, aki Hódító Jakab aragón király feleségeként tíz gyermek édesanyja, s számos uralkodócsalád őse volt, így az ő leszármazottja volt Aragóniai Beatrix is, Mátyás király második felesége, de spanyol, portugál, francia, nápolyi ... királyok egész sora következhetne.

Kevéssé ismert, s néhányak által vitatott Ágota hercegnő, aki Szent István leányaként lett egy angol herceg felesége, s bár nekik csak három gyermekük volt, egyik leányuk, akit Skóciai Szent Margit néven ismerünk, nyolc gyermeket szült, akik közül többen kerültek a skót vagy angol királyi trónra. Ágota lányát (Margitot) és unokáját (Margit egyik fiát Dávidot) a magyar katolikus egyház is elismeri Árpád-házi szentnek, s Margitot korabeli életrajzírója is a magyar királyi családból származónak írta le.

Szinte teljesen elfeledett Szent István egyik lánytestvére, aki Orseolo Ottó velencei dózse felesége lett, s akinek fia kétszer is magyar király volt István halála után. A lánytestvér (a magyar neve talán Ilona volt) Itáliában Grimelda néven lett ismert, s az ő leánya volt Frozza. Frozza aztán egy osztrák őrgróf felesége lett, akiknek ugyan egyetlen gyermekük volt, akinek azonban több gyermeke is született, s egészen a 21. századig végigvezethető a vérvonala.

Ha végigvesszük a többszáz .. sőt többezer leszármazottat eléggé sok érdekességet tapasztalhatunk. Ez a blog igyekszik majd néhány leszármazottat bemutatni ...  s talán elég sok meglepetés is várható.

djp